hm
túl sok minden cikázik a fejemben
nem csak most, általában állandóan...ezért pl igen nehéz irni..mert a gondolatok az agyamban mindig gyorsabbak, mint ahogy le tudnám őket irni..és témában is nehezen szétválasztható..miden összefügg mindennel..
pl mostanában 1 v 2 maximum 3 dolog foglalkoztat...aztán ma eszembe jutottak korábbi dolgok amik korábban foglalkoztattak..:D és mégis kötődnek a mostaniakhoz..
:D ezt lehet hogy már én sem értem
itt van egy dal
tudom, rémesen szomorú :D de én szeretem...és, számomra fontos h az érzések, vagy érzelmek ilyenek legyenek néha..h, egyszerűen, fáj..és mindig keresem azt v azokat az embereket akikben ezt megtalálom... és mi van ha találok olyat?? semmi...igen, semmi... ezt a dalt egy igen kedves barátomtól kaptam tegnap este...ő pl az egyik...aki mindig ott van, de a valóságban sosincs ott, nincs ott, és igazából sose volt...és talán ez a legfájdalmasabb..amivel az ember nem is néz szembe..hazudok magamnak..h ő sose volt, sose volt mellettem, velem..esetleg barátként, de lehet h az is csak fél barátság volt..csak éppen jókor, jóhelyen... és bennem mégis egy meg nem szűnő kötődésként él.. részben azért mert ilyen :D mert ilyen mint ez a dal..vannak benne érzések..és nem is fél azokat felvállani... és ez máris átível egy másik kedves ismerőshöz, vagy inkább már nem kedves ismerőshöz..aki az érzelmek mindennemű kifejezésére, felvállalására, és, megélésére, képtelen..aki nem jo, az ott van, aki jó, az nincs ott...s végül aki nem jó az sincs ott (és akiről azt hittük h jó és ott van szintén nem lesz ott, és akkor már kiedül h nem is jo, és nincs is ott...váááhhh zavaros).....mit is keresek valójában??? jo lenne egyszer nem szembe hazudni saját magam..örülni csak annak ha valaki éppen valameddig csak aprócska valamiért éppen van, a jelenben...és kész..legyen itt vége...hm..nem tudom
és ez a barát-félbarát, él velem, jön velem, a fejemben..lelkemben, egy részem..hol eltűnik, hol visszaköszön..és ez baj-e? igazából, talán nem baj..a barátom a fejemben :D csak nem valóság...akkor miért kötöm magam hozzá?? mert még mindig könyebb ez, mint elfogadni, hogy nincs, h nem lehetek vele, mert, nem is akarná, kedves, ennyi, s mégis nem lehet elengedni..talán pont ezek a lelki fröccsök is kellenek néha néha?? hogy önmagával együtt felidéz és magában hordoz mindazt, ami azt az időszakot meghatározta, alakította...s ami már szintén soha nem lesz az enyém..és soha ne lesz ugyanolyan...még ha visszamegyek ugyan ara a helyre akkor sem..... akkor, az, amit érzek, az, ami hiányzik..hol találom meg??? hol keressem???? meg lehet erre találni a választ??? vagy ez az életem örök borús-boldog állomása marad???? (persze persze...sokat adott, megváltoztatott, formált, a személyiségem része...de most nem erre gondolok...)
hm, azt gyűlölöm a kérdésekben..hogy nagy részük örök életre kérdés marad.... válasz nélkül nincs válasz. nincsenek válaszok
hullámzás van, változás van, út van, múlt van, jövő van, jelen van, képek vannak, barátok vannak, érzések vannak, emlékek vannak, illatok vannak, érintések vannak, pillantások vannak, mosolyok vannak, hangok vannak, emberek vannak, pillanatok vannak, és egy nagy raktár, bennünk, ami mindezt őrzi, rendszerezi, összeborzolja, újrarendszerezi, néha előadja, majd visszarejti magába..bennünk van
mekkorák vagyunk??? mekkora ez a szekrény, raktár széf??? mennyi, mekkora ismeretséget, élményt emléket képes eltárolni telítődés nélkül.... vagy van egy állapot amikor a szívünk azt mondja hogy ennyit és ne tovább, többet nem vagyok képes felvenni.... huhh, lehet ezt egyáltalán megosztani valakivel??? létezik olyan kapcsolat, amiben valaki ezt megérti??? és talán, fogja a kezem, mosolyog, és azt mondja búgó hangon hogy "Jólvan" és jól lesz, és JÓ lesz...hm vagy ez így marad..és amikor itt lesz az Ember aki a JÓ, ezek lehet akkor is megmaradnak, titkok titkainak, elrejtett elbambult perceknek?? vagy a JÓ új lapot hoz ? lehet h nem kell megértenie?? lehet h nem kell megosztanom?? lehet h ez csak az enyém és csak rám tartozik?? és, ha ez egy terhes valami?? átformálható vajon? cipelem a szekrényem
:DDD óóóó, tudom, ilyennincs!!!!
csiga volt a jelem az oviban
no comment..:D :D :D asszem ez önmagában magyarázat :D szóval ez a keresztem???
mert már találtam mást is ami az lenne...akkor ez is az?? hogy igy működöm??
??
nem, nincs válasz..ez volt mára..a sorok irják magukat újra, előről
https://www.youtube.com/watch?v=xxvczSv7Shw
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.